Munkavédelem
Az 1993. évi XCIII. törvény (a munkavédelemről) értelmében a munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.
Munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételeit, illetve a munkáltatók tevékenység alapján történő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba való besorolását az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet határozza meg (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300005.mum)
Munkahelyi kockázatértékelés
A munkahelyi kockázatértékelés célja, hogy a munkavégzés körülményeit, feltételeit, folyamatait elemezze és értékelje, lehetővé téve a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörnyezetet kialakítását. Ehhez szükséges a potenciális veszélyek azonosítása, mellyel megbecsülhetővé válik a kockázat mértéke.
Munkavédelmi szabályzat
A munkavédelmi szabályzat célja áttekinthetően összegezni a jogszabályokban előírt, adott tevékenységre vonatkozó munkavédelmi szabályokat és az általuk előírt dokumentumokat. Tartalmaznia kell a munkaköröket, felelősöket, munkavégzés feltételeit és követelményeit, egyéni védőeszközök meghatározását, oktatások és munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, a tevékenységre vonatkozó eljárásokat, feladatokat.
Munkavédelmi oktatás
A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkavállalók átfogó képet kapjanak a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzésről, illetve arról, hogy milyen utasításokat, szabályokat kell betartani a különböző munkafolyamatok elvégzése során. Továbbá tájékoztatást kapnak, hogy probléma, baleset esetén mi a teendő és kihez kell fordulni. A munkába állást minden esetben meg kell előznie a munkavédelmi oktatásnak!
Egyéni védőeszközök meghatározása
Olyan eszközök, amelyeket a munkavállalók azért viselnek, hordnak, hogy a munkavégzésből adódó kockázatokat egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentsék. Az egyéni védőeszközöket a munka jellegét figyelembe véve, munkakörönként kell meghatározni.
Munkaköri alkalmassági vizsgálati rend meghatározása
A munkaköri alkalmassági vizsgálat, annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. (33/1998. (IV. 24.) NM rendelet)
Veszélyes anyagok kockázatértékelése
A veszélyes anyagok kémiai kockázatértékelésének célja, hogy feltárja a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából származó kockázatokat, illetve megbecsülje és értékelje azokat. Magába foglalja a jellemző egészségi és biztonsági kockázatokat, a veszélyezettség mértékét és a megszüntetéséhez, illetve csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.
Munkabaleset kivizsgálása
Munkabaleset minden olyan balesetet, amely a sérült akaratától függetlenül következik be, egyszeri külső hatás okozza, és szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történik. Például a munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele.
Biológiai kockázatértékelés
Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatóak legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - mértékét. (61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet)